Kevesebb kötelezett, egyszerűbb jelentéstétel, új szabályok a beszállítóknak. De vajon tényleg ennyivel könnyebb lesz az ESG?
A legújabb magyar törvényjavaslat alaposan átrajzolhatja a fenntarthatósági jelentéstétel jelenlegi rendszerét. Egyes vállalatok akár már a 2026-os üzleti évre mentesülhetnek a CSRD-kötelezettség alól, miközben más területeken is fontos változások jöhetnek. A könnyítések mögött azonban vannak olyan részletek, amelyekre a vállalatoknak különösen érdemes odafigyelniük. Megnéztük, mit hozhat az új szabályozás, és mi az, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Szerző: László Vanda | Vezető tanácsadó
2026.október 27-én benyújtották az Országgyűlésnek a T/927. számú, egyes adózási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely több ponton módosítaná a számviteli törvény fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó rendelkezéseit.
A változások hátterében az Európai Unió Omnibus-szabályozási csomagja áll. Az (EU) 2026/470 irányelv jelentősen szűkíti a CSRD szerinti kötelező jelentéstétel hatályát, miközben új szabályokat vezet be az értékláncból történő adatgyűjtésre is. Ezzel párhuzamosan elfogadták az önkéntes VS-standardot és az egyszerűsített ESRS-standardokat.
A magyar törvényjavaslat tehát egy szélesebb uniós átalakítás része. A módosítások célja, hogy kevesebb vállalatot terheljen kötelező jelentéstétel, a megmaradó kötelezettségek pedig arányosabbak és könnyebben teljesíthetők legyenek.
Fontos azonban, hogy a magyar rendelkezések egyelőre tervezett változások. A törvényjavaslat végleges szövege az országgyűlési elfogadásig még módosulhat. [1] [2]
Kik maradnának CSRD-kötelezettek?
A törvényjavaslat legnagyobb változása a kötelező fenntarthatósági jelentéstételhez kapcsolódó új méretküszöbök bevezetése.
A tervezet alapján főszabály szerint azoknak a vállalkozásoknak kellene fenntarthatósági jelentést készíteniük, amelyeknél egyszerre teljesül két feltétel:
- Az éves nettó árbevétel az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti év mindegyikében meghaladja a 180 milliárd forintot.
- Az adott üzleti évben az átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 1000 főt.
A két feltételnek tehát együttesen kell teljesülnie.
Egy 250 milliárd forintos árbevételű, de 900 főt foglalkoztató vállalat például önmagában az árbevétele alapján nem kerülne a kötelezettek közé. Ugyanígy egy 1200 főt foglalkoztató társaság sem, ha az árbevétele nem éri el az előírt szintet.
Az uniós irányelv 450 millió eurót meghaladó nettó árbevételt és 1000 fő feletti átlagos létszámot határoz meg. A magyar törvényjavaslat ennek megfelelően 180 milliárd forintos árbevételi küszöböt vezetne be.
Ez jelentős változás az Omnibus-módosításokat megelőző CSRD szabályozáshoz képest, amely jóval szélesebb vállalati körre terjedt ki. Az új szabályok alapján számos, korábban jelentéstételre kötelezett társaság mentesülhetne a CSRD szerinti kötelezettség alól. [1] [2]
A 2026-os üzleti évre is vonatkozhat a könnyítés
Az új értékhatárok mellett az átmeneti rendelkezésekre is érdemes odafigyelni, mert ezek már a 2026-os üzleti év szempontjából is fontosak lehetnek.
A törvényjavaslat 94. §-a alapján a módosított jelentéstételi szabályokat főszabály szerint először a 2027-ben kezdődő üzleti évre kellene alkalmazni.
Azoknál a vállalatoknál azonban, amelyek már az első CSRD-jelentéstételi körbe tartoztak, külön szabályok érvényesülnének.
Ha egy korábban kötelezett vállalat az új, magasabb értékhatároknak is megfelel, a jelentéstételi kötelezettsége a 2026-os üzleti évre is fennmaradna. A tervezet egyes módosított rendelkezések korábbi alkalmazását is lehetővé teszi.
Más a helyzet azokkal, amelyek a korábbi szabályok alapján még kötelezettek voltak, de az új küszöbértékeknek már nem felelnek meg.
A törvényjavaslat részletes indokolása szerint ezek a vállalkozások már a 2026-os üzleti évre is mentesülnének a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség alól.
Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy egy vállalatnak vagy vállalatcsoportnak a 2025-ös üzleti évre még el kell készítenie a jelentését, a 2026-os üzleti évre viszont már nem.
A pontos helyzetet természetesen vállalatonként kell megvizsgálni. Nem mindegy, hogy az adott társaság melyik jelentéstételi körbe tartozott korábban, hogyan alakulnak a méretmutatói, illetve fennáll-e konszolidált jelentéstételi kötelezettség.
A jelenlegi szabályok szerint már kötelezett vállalatoknak ezért érdemes mielőbb újraértékelniük a CSRD-státuszukat. [1]
Fontos különbség: a CSRD és a magyar ESG-törvény nem ugyanaz
Mielőtt rátérünk a beszállítói adatbekéréssel kapcsolatos változásokra, egy fontos különbséget érdemes tisztázni.
Magyarországon két, egymástól elkülönülő fenntarthatósági szabályozási rendszer működik.
A 2000. évi C. törvény, vagyis a számviteli törvény szabályozza a CSRD szerinti fenntarthatósági jelentéstételt. Ennek keretében a vállalatok saját működésükről, valamint a kapcsolódó értékláncuk lényeges fenntarthatósági hatásairól, kockázatairól és lehetőségeiről számolnak be.
Ettől különálló rendszer a 2023. évi CVIII. törvény, vagyis a magyar ESG-törvény, amely többek között a fenntarthatósági célú vállalati átvilágítást, a beszállítói kockázatkezelést és az ESG-beszámoló elkészítését szabályozza.
A két rendszerben egyaránt megjelenhet beszállítói adatgyűjtés, de eltérő céllal és eltérő jogszabályi követelmények alapján.
A mostani törvényjavaslat a CSRD-hez kapcsolódó, számviteli törvény szerinti fenntarthatósági jelentéstételt módosítaná. Az új méretküszöbök ezért nem jelentik automatikusan a magyar ESG-törvény szerinti kötelezettségek megszűnését.
Ugyanez igaz a beszállítói adatkérésekre is: a következőkben bemutatott új korlátok a CSRD-jelentés elkészítéséhez kapcsolódó értékláncadatokra vonatkoznak, nem pedig általánosságban minden ESG-kérdőívezésre.
Egy vállalat tehát kikerülhet a CSRD hatálya alól úgy, hogy közben a magyar ESG-törvény szerinti kötelezettségeit továbbra is teljesítenie kell. [1] [5] [6] [7]
Új szabályok védenék a beszállítókat a túlzott adatbekéréstől
A törvényjavaslat egyik érdekes újdonsága a védett vállalkozás fogalmának bevezetése.
Védett vállalkozásnak az a társaság minősülne, amely egy CSRD-jelentéstételre kötelezett vállalat értékláncához tartozik, és az előző üzleti évben az átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 1000 főt.
A védelem tehát nem kizárólag a kis- és középvállalkozásokat érintené. Egy jelentős árbevétellel rendelkező, de legfeljebb 1000 főt foglalkoztató beszállító is ebbe a körbe tartozhat.
A változás lényege, hogy a nagyvállalatok nem követelhetnének meg korlátlan mennyiségű fenntarthatósági adatot az értékláncukban működő védett vállalkozásoktól a CSRD-jelentésük elkészítéséhez.
A védett vállalkozások jogosultak lennének megtagadni az új uniós önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi standard (VS) alapján meghatározott adatbekérési korlátot meghaladó információk átadását.
Ha egy jelentéstételre kötelezett vállalat ezen felül is kérne adatokat, tájékoztatnia kellene az érintett partnert arról, hogy mely információk haladják meg a korlátot, és hogy azok megadását megtagadhatja.
A többletadatok átadását a CSRD-jelentéstétel céljából kötött szerződésekben sem lehetne kötelezővé tenni.
A tervezet a védett státusz megállapítását is egyszerűsítené: a nagyvállalat főszabály szerint a beszállító saját nyilatkozatára támaszkodhatna, feltéve, hogy nincs észszerű oka annak valódiságát megkérdőjelezni.
Fontos ugyanakkor, hogy az adatbekérési plafon nem jelent automatikus adatszolgáltatási kötelezettséget a beszállítóknak. A szabály azt határozza meg, hogy a CSRD szerinti jelentéstétel érdekében milyen információk szolgáltatása követelhető meg, nem pedig azt, hogy a beszállítónak minden esetben teljes kérdőívet kell kitöltenie.
A magyar ESG-törvény szerinti beszállítói átvilágításra továbbra is annak saját előírásai vonatkoznak. [1] [2]
A VS-standard határozná meg az adatbekérési korlátot
A beszállítói adatkérések új szabályozásában fontos szerepet kap az (EU) 2026/1560 rendelettel elfogadott Voluntary Standard (VS).
A VS a korábbi VSME-standardra épülő, önkéntesen alkalmazható fenntarthatósági jelentéstételi keretrendszer. Elsősorban azoknak a vállalkozásoknak készült, amelyek nem tartoznak a kötelező CSRD-jelentéstétel hatálya alá, de szeretnék rendszerezett formában bemutatni fenntarthatósági adataikat.
A standard két modulból áll: az alapmodulból (B1–B11), valamint az erre épülő átfogó modulból (C1–C9).
A témák között szerepel többek között az energiafelhasználás, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, a vízhasználat, a munkavállalók helyzete, a munkahelyi egészségvédelem és a vállalatirányítás.
Van azonban egy lényeges részlet.
A CSRD szerinti beszállítói adatbekérési plafon nem azonos a teljes VS-standard adattartalmával.
A rendelet 3. cikke szerint a korlátot kizárólag a II. mellékletben felsorolt adatpontok alkotják. A melléklet különbséget tesz a legfeljebb 10 főt, illetve a 10 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások között is.
Ez azt jelenti, hogy egy nagyon kis létszámú beszállítótól nem ugyanaz az adatkör követelhető meg, mint egy több száz főt foglalkoztató társaságtól.
A VS alkalmazása ettől még önkéntes marad. Nem válik minden beszállító számára kötelezővé egy teljes VS-jelentés elkészítése.
A VS ugyanakkor nem csak jogszabályi szempontból érdekes. Egy jól felépített önkéntes jelentés segíthet abban is, hogy a vállalat ne minden partneri vagy banki megkeresésnél kezdje elölről a fenntarthatósági adatok összegyűjtését.
A standard így azoknak a cégeknek is hasznos lehet, amelyek az új értékhatárok miatt kikerülnek a kötelező CSRD-jelentéstétel hatálya alól, de üzleti kapcsolataikban továbbra is szükségük van fenntarthatósági adatszolgáltatásra.
Az uniós rendeletben meghatározott adatbekérési plafont a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évektől kell alkalmazni. [3]
Mi történik, ha a vállalat nem kap meg minden beszállítói adatot?
A fenntarthatósági jelentések elkészítésének egyik legnagyobb gyakorlati kihívása az értékláncra vonatkozó adatok összegyűjtése.
Egy vállalatnak például lehetnek olyan beszállítói, amelyek még nem mérik a saját kibocsátásaikat, vagy nem tudnak minden kért környezeti információt rendelkezésre bocsátani.
A törvényjavaslat fenntartaná a jelentéstételi kötelezettség első három évére vonatkozó átmeneti könnyítést.
Ha ebben az időszakban nem áll rendelkezésre minden szükséges értékláncadat, a vállalatnak be kell mutatnia, milyen erőfeszítéseket tett az információk megszerzésére, miért nem sikerült valamennyi adatot beszereznie, és hogyan tervezi a hiányok pótlását.
A hároméves átmeneti időszak után sem válna azonban minden esetben kötelezővé az adatok közvetlen beszerzése.
A tervezet szerint a vállalat az értéklánc szereplőitől közvetlenül kapott információk, illetve indokolt esetben becslések felhasználásával is teljesítheti az értékláncra vonatkozó jelentéstételi követelményeket.
Ez például a Scope 3 kibocsátások számításánál lehet hasznos. Ha egy társaság nem rendelkezik minden beszállítójától tényleges kibocsátási adatokkal, az alkalmazandó ESRS-módszertani követelményeknek megfelelően ágazati adatokra, beszerzési információkra vagy más alátámasztott becslésekre is támaszkodhat.
A becslések használata természetesen nem jelenti azt, hogy bármilyen adat elfogadható lenne. A választott módszertannak megbízhatónak és dokumentálhatónak kell lennie, a lényeges bizonytalanságokat pedig megfelelően kezelni kell.
A cél tehát nem az, hogy a vállalat minden beszállítójától minden adatot közvetlenül bekérjen, hanem hogy a lényeges értéklánchatásokról megfelelően alátámasztott információkat tudjon bemutatni. [1] [4]
Az üzleti titkok és a bizalmas információk védelme is pontosulna
A törvényjavaslat részletesebben szabályozná, hogy milyen esetekben hagyhatók ki bizonyos információk a fenntarthatósági jelentésből.
Kivételes esetben elhagyhatók lennének például azok az adatok, amelyek közzététele súlyosan sértené a vállalat üzleti érdekeit.
A módosítás meghatározott feltételekkel kiterjedne az üzleti titkokra, a szellemi tulajdonra, a know-how-ra, a technológiai információkra, a minősített adatokra és más, jogszabály alapján védett információkra is.
A mentességek nem alkalmazhatók automatikusan. A vállalatnak jeleznie kell, hogy élt valamelyik kivétellel, és minden mérlegfordulónapon felül kell vizsgálnia, továbbra is indokolt-e annak alkalmazása.
A súlyos üzletiérdek-sérelemre alapított kivételnél azt is mérlegelni kell, hogy az információ nem lenne-e bemutatható más formában, például összesítve, az üzleti érdekek sérelme nélkül.
Ez a lehetőség különösen azokban az iparágakban lehet fontos, ahol a technológiai, üzleti vagy biztonsági információk védelme kiemelt jelentőséggel bír. [1]
A vállalatcsoportoknak is egyszerűbb lehet a jelentéstétel
A módosítások az összevont, vagyis konszolidált fenntarthatósági jelentést készítő vállalatcsoportokat is érintenék.
Az új, 180 milliárd forintos árbevételi és 1000 fő feletti létszámküszöb a konszolidált jelentéstételnél is megjelenne. A vállalatcsoporti kötelezettség megállapításakor azonban továbbra is a konszolidációra vonatkozó részletes szabályok szerint kell eljárni.
A törvényjavaslat ezen túl könnyítést vezetne be azokra az esetekre, amikor év közben változik a csoport összetétele.
Ha egy anyavállalat az üzleti év során felvásárol egy másik vállalkozást, vagy egyesülés miatt új társaság kerül a csoportba, dönthetne úgy, hogy az érintett vállalkozás fenntarthatósági információit az adott évben még nem szerepelteti az összevont jelentésben.
Hasonló lehetőség vonatkozna arra a leányvállalatra is, amely az üzleti év során kikerül a vállalatcsoportból.
Ez azonban nem jelentene teljes mentességet: azokat a jelentős eseményeket, amelyek hatással lehetnek a csoport fenntarthatósági hatásaira, kockázataira vagy lehetőségeire, ezekben az esetekben is be kellene mutatni.
A tervezet emellett meghatározott feltételek mellett mentességet biztosítana egyes magyarországi fióktelepeknek, amennyiben tevékenységük már szerepel az alapító vállalkozás vagy annak anyavállalata megfelelő fenntarthatósági jelentésében.
Külön szabályok vonatkoznának továbbá azokra a pénzügyi holdingvállalkozásokra, amelyek egymástól független üzleti modellel működő leányvállalatokat foglalnak magukba. [1]
Az Európai Unión kívüli vállalatcsoportoknál is emelkednének az értékhatárok
A törvényjavaslat a harmadik országbeli, vagyis az Európai Unión kívüli vállalatcsoportok esetében is megemelné a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségbe kerüléshez szükséges értékhatárokat.
A harmadik országbeli vállalkozások uniós árbevételéhez kapcsolódó küszöb 150 millió euróról 450 millió euróra emelkedne.
A magyarországi fióktelepek vonatkozó árbevételi küszöbe 40 millió euróról 200 millió euróra változna, az érintett leányvállalatok esetében pedig 200 millió eurót meghaladó éves nettó árbevételi feltétel jelenne meg.
Ezek a módosítások a nemzetközi vállalatcsoportok egy részénél megszüntethetik a jelentéstételi kötelezettséget, de az egyes leányvállalati és fióktelepi feltételeket továbbra is külön kell megvizsgálni. [1] [2]
A könyvvizsgálói szabályok is módosulnának
A törvényjavaslat a fenntarthatósági jelentésekhez kapcsolódó könyvvizsgálói bizonyosságnyújtás szabályait is érintené.
Az egyik fontos változás, hogy a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó könyvvizsgálói vélemény kialakításakor figyelembe kellene venni a védett vállalkozások adatszolgáltatás megtagadásához való jogát.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a könyvvizsgálat során is számolni kellene azzal, hogy a védett értéklánc-szereplőktől a meghatározott korláton túli adatok átadása nem követelhető meg pusztán a CSRD szerinti jelentéstétel miatt.
A javaslat emellett átmeneti engedélyezési és nyilvántartási előírásokat tartalmaz egyes harmadik országbeli könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek számára. Ezek a 2025. január 1. és 2030. december 31. között kezdődő üzleti évekre vonatkozó bizonyossági jelentéseket érintenék.
További módosítások jelennének meg a könyvvizsgálói képzés, az archiválás és egyes adminisztratív eljárások területén is.
A CSRD hatálya alatt maradó vállalatok számára ugyanakkor a fenntarthatósági bizonyosságnyújtási kötelezettség nem szűnne meg.
Itt is fontos a két szabályozás elkülönítése: a számviteli törvény szerinti fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosságnyújtás nem azonos a magyar ESG-törvény szerinti ESG-beszámoló tanúsításával. [1] [5] [6]
Az elektronikus jelentésmegjelölés feltételei is pontosulnának
A törvényjavaslat az egyedi és a konszolidált fenntarthatósági jelentések elektronikus megjelölésére vonatkozó kötelezettséget is módosítaná.
A tervezet szerint a fenntarthatósági jelentések ESEF (European Single Electonic Format) szerinti elektronikus címkézési kötelezettsége csak az erre vonatkozó uniós technikai előírások elfogadását követően válna alkalmazandóvá.
Ez nem a fenntarthatósági jelentés elkészítésének vagy közzétételének általános elhalasztását jelenti. A módosítás kizárólag az elektronikus megjelölés alkalmazásának feltételét pontosítaná. [1]
Az ESRS-standardok egyszerűsítése már uniós szinten is megtörtént
A magyar törvényjavaslattal párhuzamosan a kötelező fenntarthatósági jelentéstétel tartalmi követelményei is átalakulnak.
A Bizottság (EU) 2026/1563 felhatalmazáson alapuló rendelete egyszerűsíti az európai fenntarthatósági jelentéstételi standardokat, vagyis az ESRS-t.
A módosítások célja az adatpontok számának csökkentése, a lényegességi elv egyértelműbb alkalmazása és a jelentések elkészítésével járó adminisztratív terhek mérséklése.
A változások többek között a kettős lényegességi elemzést, az értékláncadatok kezelését, a becslések alkalmazását és egyes közzétételi követelményeket érintik.
A rendelet 2026. november 10-én lép hatályba, és főszabály szerint a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre kell alkalmazni.
A 2026-ban kezdődő üzleti évekre ugyanakkor átmeneti választási lehetőségeket biztosít az érintett vállalatok számára a korábbi, illetve az egyszerűsített standardok és egyes könnyítések alkalmazására.
A két szabályozási változás tehát összekapcsolódik, de más kérdésekre ad választ.
A magyar törvényjavaslat elsősorban azt határozná meg, hogy kiknek kell fenntarthatósági jelentést készíteniük. Az egyszerűsített ESRS pedig azt, hogy az érintett vállalatoknak milyen követelmények alapján kell elkészíteniük a jelentést. [4]
Mit jelentenek mindezek a vállalatok számára?
A szabályozás átalakulása sok vállalat számára valódi adminisztratív könnyítést hozhat. Az új értékhatárok miatt kevesebben lesznek kötelesek CSRD szerinti fenntarthatósági jelentést készíteni, a kötelezett vállalatok pedig egyszerűbb standardok és rugalmasabb értékláncadat-kezelési szabályok alapján dolgozhatnak.
A kötelező jelentéstétel alóli mentesség azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a fenntarthatósági adatokra többé nem lesz szükség.
A bankok, befektetők, üzleti partnerek és nagyvállalati megrendelők továbbra is igényt tarthatnak bizonyos fenntarthatósági információkra, természetesen az alkalmazandó jogszabályi korlátok figyelembevételével.
Éppen ezért most nem feltétlenül az a legjobb megoldás, ha egy vállalat leállít minden korábban megkezdett ESG-folyamatot. Inkább azt érdemes átgondolnia, hogy mely adatokra van valóban szüksége, és milyen célra tudja azokat felhasználni.
Elsőként érdemes tisztázni, hogy a vállalat az új értékhatárok alapján továbbra is CSRD-kötelezett maradna-e, illetve a 2026-os üzleti évre mely átmeneti rendelkezések vonatkoznának rá.
Ettől függetlenül felül kell vizsgálni a magyar ESG-törvény szerinti kötelezettségeket is, különösen a beszállítói átvilágítás és az ESG-beszámoló területén.
Végül pedig érdemes megvizsgálni, milyen fenntarthatósági információkra lehet továbbra is szükség az üzleti működés, a finanszírozás, a beszállítói kapcsolatok vagy a befektetői kommunikáció szempontjából.
Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek kikerülnek a CSRD hatálya alól, a VS-standard gyakorlati megoldást jelenthet az önkéntes, üzleti igényekhez igazodó fenntarthatósági jelentéstételre.
A korábban összegyűjtött adatok így továbbra is hasznosíthatók maradhatnak, anélkül hogy a vállalatnak a teljes ESRS-jelentéstétel követelményei szerint kellene működnie.
A Stradamus segít eligazodni a változások között
A mostani módosítások sok vállalatnál új helyzetet teremthetnek. Van, ahol a kötelező jelentéstétel megszűnése lesz a legfontosabb változás, máshol a beszállítói adatgyűjtés átalakítása vagy az egyszerűsített standardokra való átállás kerülhet előtérbe.
A Stradamusnál abban segítünk, hogy a vállalatok pontosan lássák, milyen kötelezettségek vonatkoznak rájuk, és hogyan érdemes ezekhez igazítani a fenntarthatósági folyamataikat.
A CSRD és a hazai ESG-szabályozás értelmezése mellett az ESRS- és VS-standardok alkalmazásában, a fenntarthatósági adatgyűjtés kialakításában és a jelentések elkészítésében is támogatjuk ügyfeleinket.
A VS-alapú önkéntes jelentéstétellel kiemelten foglalkozunk, mert meggyőződésünk, hogy a fenntarthatósági adatok akkor jelentenek valódi értéket, ha nemcsak egy jelentés elkészítését szolgálják, hanem a vállalat működésében és üzleti döntéseiben is hasznosíthatók.
Ha szeretné tudni, hogyan érinthetik vállalatát az új szabályok, vagy milyen lehetőségeket kínálhat a VS-standard, keresse bizalommal a Stradamus csapatát.
A cikk a 2026. október 27-én benyújtott törvényjavaslat alapján készült. A fenntarthatósági jelentéstételt érintő magyar módosítások tervezett hatálybalépése főszabály szerint 2027. január 1., ugyanakkor egyes átmeneti rendelkezések már a 2026-ban kezdődő üzleti éveket is érinthetik. A javaslat az Országgyűlés általi elfogadásig módosulhat.
Jogszabályi hivatkozások és források
[1] T/927. számú törvényjavaslat: Egyes adózási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról, benyújtva 2026. október 27-én.
[2] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2026/470 irányelve – a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi és átvilágítási követelmények módosítása.
[3] A Bizottság (EU) 2026/1560 felhatalmazáson alapuló rendelete – az önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi standard (VS). Különösen a 3. cikk és a II. melléklet.
[4] A Bizottság (EU) 2026/1563 felhatalmazáson alapuló rendelete – az ESRS-standardok egyszerűsítése és a kapcsolódó átmeneti rendelkezések.
[5] 2000. évi C. törvény a számvitelről – a CSRD szerinti fenntarthatósági jelentéstétel magyarországi szabályozása.
[6] 2023. évi CVIII. törvény – a magyar ESG-törvény.
[7] SZTFH – ESG-kérdőívek benyújtása – a magyar ESG-törvény szerinti beszállítói átvilágítás és kérdőívezés.
