Múlt pénteken, azaz 2024. március 15-én, az Európai Tanács elfogadta a Vállalati Fenntarthatósági Átvilágítási Irányelvet, amelyet közismertebb nevén CSDDD vagy CS3D-ként ismerünk. Ezt a döntést hosszas viták és négy év munkája előzött meg. Az Európai Bizottság 2020-ban indított tanulmányával kezdődött, amely az igazgatók feladatairól és a fenntartható vállalatirányításról, valamint az ellátási lánc átvilágítási követelményeiről szólt. Ez a folyamat vezetett a Bizottság 2022. februári CS3D-tervezetéhez. A Tanács 2022 végén elfogadta az irányelvvel kapcsolatos álláspontját, és 2023 decemberében megállapodást ért el a Parlamenttel a CS3D-ről. Azonban, a Tanács januárban elhalasztotta a jóváhagyásról szóló szavazást, miután Németország és állítólag Olaszország is aggodalmát fejezte ki a vállalatokra vonatkozó lehetséges jogi következmények miatt. Február végén Franciaország további enyhítéseket javasolt az új szabályozás hatályának terén, ami ahhoz vezetett, hogy a belga elnökség az elmúlt hetekben arra törekedett, hogy az új CS3D verzióval kompromisszumra jussanak és megfelelő tagállami támogatást szerezzenek. Az irányelv jelenleg az Európai Parlament jóváhagyására vár, mielőtt hivatalosan is közzé tennék az EU hivatalos lapjában . Ezt követően a tagállamoknak két évük lesz, hogy implementálják az irányelvet a helyi törvénykezésükbe.
Mi is az a CSDDD vagy CS3D?
A CS3D lényegében jogi felelősséget ró a vállalatokra az ellátási láncokban előforduló környezeti és emberi jogi jogsértésekért. Az új átvilágítási követelmények nem csupán a vállalatok közvetlen cselekedeteire vonatkoznak, hanem kiterjednek leányvállalataikra és az őket ellátó láncra is. Ennek értelmében az EU-ban székhellyel rendelkező vállalatok, valamint az EU-ban bizonyos szintű üzleti tevékenységet folytató nem EU-székhelyű vállalatok is felelősségre vonhatók lesznek beszállítóik cselekedeteiért.
Mi változott az eredeti verzióhoz képest és kikre fog vonatkozni?
A fenntarthatósági aktivisták várakozásainak ellenére az eredeti irányelv módosításai csak 70%-os csökkenést eredményeztek a hatálya alá tartozó területeken, így az előírások mindössze 0,05%-át érinti az Európai Unióban működő vállalatoknak.
A korábbi 500 alkalmazottal és €150 millió árbevétellel szemben a frissen elfogadott irányelvben 1000 alkalmazottra és €450 millió forgalomra emelték a küszöbértékeket. Ezenkívül megszüntették a magas kockázatú szektorok megkülönböztetését is, amelyek alá bizonyos iparágak tartoztak volna, mint például a textilipar, melyekre függetlenül az árbevétel és alkalmazottak számától kiterjedt volna a CS3D. Azonban, az elfogadott irányelv közzététele után a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, és jelentést kell benyújtania többek között arról, hogy az aktuális hatáskör elegendő-e az irányelv célkitűzéseinek eléréséhez, vagy szükség van-e a küszöbértékek felülvizsgálatára és más méretű szervezetek bevonására, valamint a szektor specifikus módszerek bevezetésére, amelyek kiszűrik a magas kockázatú iparágakat. Ennek köszönhetően előfordulhat, hogy a jövőben újra ambiciózusabb lesz a jelenleg „enyhített” CS3D irányelv, ezért érdemes ezeket a változásokat olyan vállalatoknak is követnie, akiket jelenleg nem érint ez a törvény.
Továbbá, a CS3D bevezetése fokozatos lesz. Az 5000 alkalmazottat foglalkoztató és €1500 millió forgalmú cégeket 3 év, míg a 3000 alkalmazottat foglalkoztató és €900 millió forgalmú vállalkozásokra 4 év múlva érinti. Az 1000 alkalmazottat foglalkoztató és €450 millió forgalmú cégeket pedig 5 év múlva éri el a rendelkezés hatása.
Miért releváns ez a magyar vállalatok számára?
Bár magának a CS3D-nek a megújult hatálya közvetlenül csak a nagyvállalkozásokat érinti, a magyar hazai ESG-törvény kockázatkezelési része nagyban hajaz erre az EU-s irányelvre, illetve ennek az implementálását is támogatja. Így felmerül a kérdés, hogy ezek a változások hatással lesznek-e a közelgő magyar ESG-törvény végrehajtási rendeleteire vagy esetleg befolyásolja-e azt bármely más területen.
Miután ez az irányelv a vállalatok értéklánc átvilágítását helyezi fókuszba, így a nagyvállalatok adatszolgáltatási kötelezettségének köszönhetően az ő beszállító partnereiken keresztül lecsorog ez a kötelezettség, vagy legalábbis bizonyos szintig hatással lesz a kisebb vállalkozásokra is. Éppen ezért a CS3D is felhívja a figyelmet arra, hogy a vállalkozások nyújtsanak célzott és arányos támogatást KKV partnereik felé, hogy ne lehetetlenítse el ez az információ szolgáltatás a működésüket és ne rajtuk csapódjanak az ezzel járó adminisztratív és pénzügyi terhek.
Azonban, a CS3D nem csupán egy szabályozási kötelezettség, hanem számos lehetőséget is kínál a vállalatok számára akár versenyelőny és piaci pozíció tekintetében. Az irányelv betartása ugyanis növelheti a vásárlók bizalmát és az alkalmazottak elkötelezettségét, javíthatja a kockázatkezelést, és segíthet jobb hozzáférést biztosítani a finanszírozáshoz. Ezáltal a fenntarthatósági szempontoknak való megfelelés hosszú távon nemcsak a vállalatok, hanem az egész társadalom számára előnyös lehet.
Szerző: Wágner Hanna
https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-6145-2024-INIT/en/pdf
