A következő cikk a portfolio.hu oldalon jelent meg, és a Stradamus Zrt. tanácsadó testületének tagja, Faluvégi Balázs tollából származik. A cikk bemutatja, hogyan alakítják át a kínai autómárkák az e-autó piacot, és miként válik az ESG szempontok térnyerése egyre meghatározóbbá a vállalati stratégiákban.
Hívjuk bárhogy is, a fenntarthatósági, ESG tényezők mára elválaszthatatlan részeivé váltak a vállalati stratégiáknak. Ezen belül is fontos az e-autók térnyerése, ám e téren újabb paradigmaváltás következett be: a kínai e-autók immár a magyar piacon is tarolnak. De vajon az ázsiai cégek is ugyanolyan környezettudatosak ESG téren, mint nyugati versenytársaik? Miért szó szerint lényeges az ESG Lényegességi Jelentése, és mit jelent mindez egy környezettudatos cégvezető számára?
A vállalati stratégiák, a fenntarthatóság növelése és az ESG szemlélet erősítésének kiváló példája az e-autók gyártóinak világa. Akit érdekel a személyautók piaca vagy általában az új autók, különösen az elektromos autózás, annak feltűnhetett, hogy az utóbbi hónapokban valami megváltozott.
A HAZAI UTAKON IS MEGJELENTEK ÚJ MÁRKÁK, AMELYEK EGY OLYAN ORSZÁGBÓL ÉRKEZTEK, AMIRŐL EDDIG NEM SOKAN GONDOLTAK AUTÓGYÁRTÓ NAGYHATALOMNAK.
Pedig nagyon is az, csak éppen eddig sokkal inkább a hatalmas, szinte kimeríthetetlen hazai piacra, valamint a kevésbé vásárlóképes feltörekvőkre termeltek, és csak mostanában kezdtek el belépni a legnehezebb, fejlett országok terepére.
Ezek természetesen a kínai autók, amelyek hamarosan ellepik a magyar utakat is, mivel minőségben megközelítik, helyenként már meg is előzik akár a német prémium márkák tudását, árban pedig – legalábbis egy nyitott piacon – képtelenség versenyezni velük. A napokban Európában és azon belül is Magyarországon járt a Xi Jinping (Hszi Csin-ping), és beszélhetünk geopolitikai feszültségekről, de a Panda valójában az elektrifikáció hullámán érkezik. A világ második legnagyobb gazdaságának ezen a területen is zajló előretörése ráadásul értelemszerűen a fejlesztésben, gyártásban és az ellátási láncban is lehengerlő. Elegendő csupán arra gondolni, hogy a NIO akkumulátorcserélő-állomást összeszerelő üzemet, a CATL gigantikus méretű akkumulátorgyárat, a BYD pedig autógyárat hoz hazánkba.
Való igaz, hogy ezekkel kapcsolatban a vélemények erősen megoszlanak, és komoly káros hatásuk is lehet, de összességében mind a pénzügyi adatok, mind a klímaváltozás elleni küzdelem érvei ezek mellett szólnak. A BYD gyors növekedése különösen szembetűnő, hiszen a vállalat immáron több mint 6 millió – ahogyan ők nevezik – új energiára épülő személyautót adott el a világ 59 országában (emellett voltak klasszikus benzines autók is, azonban ezek fogyasztása is alacsonyabb volt az átlagnál). Mostanra már éves volumenben az ágazat zászlóshajójának számító Teslát is megelőzte, éppen azt a márkát, amelyik az utóbbi negyedévekben látványosan szenvedni kezdett az eladások növelésével, és létszámleépítésektől hangos a szakmai sajtó. A Musk vezette cég közel két millió értékesített autója, és toronymagasan a legjobb töltőhálózat persze önmagáért beszél, de ennek ellenére a BYD képes volt a trónról letaszítani a Teslát, ami sokat elárul a piaci viszonyok megváltozásáról és a kínai márkák megjelenéséről.
A távol-keleti gyártó egyetlen év alatt több, mint 3 millió lokális emissziótól mentes autót tudott értékesíteni, ami egészen döbbenetes 68%-os növekedést jelent egyetlen év alatt. A BYD azonban nem csak gépjárműveket készít, hanem eredetileg, és a mai napig is, akkumulátorgyártó is egyben. A stratégiájának az alapvető eleme az, hogy a fosszilis energiahordozóktól minél inkább távol tartsa magát és ügyfeleit. Ha megnézzük a Tesla hatásokat elemző jelentését (Impact Report), akkor rengeteg számot látunk arról, hogy az Elon Musk vezette cég a termékei révén milyen szinten szorította vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az említett dokumentum szinte alig szól másról.
Ezzel szemben ha a BYD társadalmi és környezeti hatásokat taglaló ESG (Environment, Social, Governance) jelentését nézzük, akkor a termékek alacsonyabb környezetterheléséről mindössze 5 oldal szól a 121 oldalas anyagban. Sőt, egy másik oldalon egy még sokkal nagyobb meglepetés is vár ránk. Ahogyan a legtöbb esetben, itt is megtalálható az ún. Lényegességi Elemzés. Ez részben arról szól, hogy az adott vállalat, szervezet szempontjából megvizsgálásra kerüljön, hogy nem csupán a vezetőség vagy fontosabb tulajdonosok, hanem minden érintett (például munkavállalók, fogyasztók, beszállítók, helyi közösségek) véleménye szerepeljen a lényeges területek fontosságáról. Egy szoftver cég esetén kisebb a jelentősége a kibocsátásnak, de jóval nagyobb a munkavállalókkal való bánásmódnak, amíg egy energiavállalatnál az előbbi lényegessége értelemszerűen sokkal magasabb.
A BYD Lényegességi Elemzésében a termékek alacsony környezetterhelésére vonatkozó “green products” témakör a stakeholderek esetén az utolsó előtti helyen végzett, vagyis ezt tartották az egyik legkevésbé fontos területnek. Ám még a vezetőség esetén is éppen a témakörök jelentőségének közepét érte el, vagyis a menedzsment szerint éppen ugyanannyi ennél fontosabb terület van, mint amennyi ennél is kevésbé lényeges. Természetesen itt nem arról van szó, hogy az olyan autók gyártását, ami lokálisan nullára, teljes életciklust és energiafelhasználást tekintve pedig felére-harmadára csökkenti a kibocsátást ne tartana fontosnak egy-egy érintett vagy a menedzsment. Sokkal inkább arról, hogy a vállalat életében vannak bőven olyan területek, amik fontosabbak ennél.
Ezek pedig igen széles körben szóródnak. Vannak köztük társadalmi szempontból fontosak, mint a munkavállalók fejlődése és jólléte, a termékek minősége, vagy a felelős marketing tevékenység. Szintén akadnak környezeti témák, például a saját kibocsátás csökkentése, a stakeholderek számára a hulladékgazdálkodás (beleértve minden kapcsolódó területet, ami például a Samsung SDI esetén Gödön is problémákat okozott). Még látványosabb a felelős vállalatirányítási kérdések kiemelkedő jelentősége, a beszállítók monitorozása, az innováció általában. Mindegyik nagyon is érthető, és az is, hogy a lista élén senki számára nem a termék környezetbarátsága áll, mert vannak tényezők, amelyek sokkal nagyobb hatást gyakorolnak az adott érintettek csoportjára.
A BYD tehát úgy volt képes a termékei miatti kibocsátást lényegesen lejjebb nyomni, és a konnektoros autók piacán egyenesen világelsőnek lenni, hogy bár ez stratégiájának megkerülhetetlen eleme, mégsem tekinthető legfontosabb céljának, pláne az érintettek körében. Ezt pedig azáltal érte el, hogy az összes ESG és pénzügyi szempont között egyensúlyra törekedett. Ez az egyensúly valójában még fontosabb alapköve a vállalat DNS-ének, hiszen a cég tevékenysége is a különböző részlegek (autógyártás, akkumulátor előállítás, megújuló energia, de még vasúti közlekedés, chip gyártás is van) és az azok közötti szinergiára épít.
A kínai cég már a kezdetek óta erre az egyensúlyra épít és nagyjából hasonló arányban igyekszik figyelembe venni az egyes érintettek valódi szempontjait.
EGY ILYEN MEGKÖZELÍTÉS MELLETT NEM A TERMÉKEK KÖRNYEZETTERHELÉSÉNEK CSÖKKENTÉSE AZ EGYETLEN CÉL, HANEM MINDEN TERÜLETEN AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIÉPÍTÉSE ÉS A NEGATÍV HATÁSOK ELKERÜLÉSE A CÉL.
Ezáltal sehol nem keletkezik komolyabb űr a rendszerben, valódi árbevétel növekedés, profit is elérhető, a munkavállalók sem égnek ki az erőfeszítések súlya alatt, és a vásárlók is elégedettek lehetnek.
Persze szó sincs arról, hogy a BYD a kiegyensúlyozott teljesítmény mellett kiugróan jó ESG értékeléseket kapna, például az egyik legismertebb elemző cég, a Sustainalytics inkább ebből a szempontból közepes kockázatú besorolást adott a kínai vállalatnak, azonban az évek alatt itt is komoly javulás következett be, ráadásul mostanra olyan neveket előzött meg, mint a General Motors, a Toyota vagy a Honda. Emellett pedig a BYD a stabil alapokon hatalmas növekedést tudott elérni, miközben az ESG kockázatok miatt nem igazán kellett aggódnia: kicsi az esélye a romló alkalmazotti teljesítménynek, a tömeges visszahívásnak, a csökkenő fogyasztói megítélésnek, a szabályozói büntetéseknek, környezetvédelmi kihágások miatti költségeknek, az etikai vétségek negatív hozadékának. Így történhetett meg, hogy a saját tőke mindössze három év leforgása alatt megduplázódott a száguldó eladások mellett a stabil eredményhányadoknak is köszönhetően. Ez egészen egyedülálló a világon ebben a szektorban.
Az ESG a közkeletű félreértésekkel szemben nem a világ megváltásáról és a szívjóságról szól. Az ESG csupán egy keretrendszer, amely révén mérni lehet a társadalmi és környezeti hatásokat, ezekhez egyben célokat is kijelölni. Emellett pedig ez a keretrendszer szerves, integrált, elválaszthatatlan része kell, hogy legyen a vállalati stratégiának is, hiszen a szervezet hatásai az alapvető kockázatokat érintenek. Aki ezt ma már nem teszi meg, a saját jól felfogott érdekei miatt aláássa a cége jövőjét és pénzügyi teljesítményét is.
Mindez jelenthet olyan lépéseket, mint napelemek felszerelése a tetőre, szigorúbb szelektív hulladékgyűjtést, hatékonyabb nyílászárók felszerelését, a munkabiztonság javítását, vagy akár az autóflotta lecserélését elektromos járművekre, legyen az Tesla vagy BYD. Azonban óva intenék mindenkit attól, hogy ad hoc módon, előkészítés és tervezés nélkül vágjon bele az elkerülhetetlen ESG fejlesztésbe, ez már közepes méretű cégeknél is zavart tud okozni. A kulcs a fokozatos fejlesztésben, és mindenekfelett a folyamatos mérésben van. Ki kell alakítani egy olyan rendszert, amiben az érintettek érdekei és véleménye kockázat nélkül felmérhetőek és valóban figyelembe vehetőek – ennek az alapját jelenti a fent említett Lényegességi Elemzés. A fejlődés a BYD számára sem történt egyik napról a másikra, Kínában ezen a területen az utóbbi években hatalmas javulás történt, és ez a vállalat is 12 éve tesz közzé vonatkozó jelentéseket, amelyben igyekszik évről évre kisebb ugrásokkal még jobb eredményeket elérni. Ez az út, amelynek gyümölcsei az eredménykimutatásban is látszanak, mindenki számára nyitva áll.
Szerző: Faluvégi Balázs
Forrás: Így függ össze az e-autó piac átalakulása és az ESG térnyerése – Portfolio.hu