Az ESG az elmúlt években egyre hangsúlyosabban megjelent a banki gyakorlatban, különösen a nagy nemzetközi bankok esetében. Jól látható, hogy a bankok ESG-hez való viszonya nem elsősorban ideológiai vagy kommunikációs kérdés, hanem kockázatkezelési, finanszírozási és szabályozási logikából fakad.
A cikk elsősorban a globális banki gyakorlatot és szabályozói trendeket vizsgálja, különösen az európai és amerikai nagybankok körében. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a nemzetközi tapasztalatokból és példákból általános következtetéseket vonjunk le a bankok ESG stratégiájáról és az ügyfelekkel szembeni elvárásokról. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a hazai bankszektor szabályozása és elvárásai ettől eltérhetnek, például a Magyar Nemzeti Bank fokozatos ESG ajánlásai révén, amelyek 2025–2028 között teszik kötelezővé bizonyos vállalati hitelkihelyezéseknél az ESG adatok gyűjtését és feldolgozását.
Miért kérdeznek a bankok ESG-ről?
A bankok ESG-vel kapcsolatos elsődleges feladata továbbra is az, hogy saját hitel- és befektetési portfóliójuk kockázatait mérjék, értékeljék és árazzák, amihez elengedhetetlen az ügyfelek működéséből fakadó kockázatok mérése is. Ami változott az elmúlt években, az az, hogy egyre több olyan kockázat vált relevánssá, amely nem jelenik meg azonnal a pénzügyi beszámolókban, viszont közép- és hosszú távon jelentős pénzügyi hatással bírhat mind az adott vállalat, mind a finanszírozó bank számára. Ezek közé tartoznak például az energia- és klímakockázatok, a szabályozási változásainak hatásai, az ellátási lánc sérülékenysége, a munkaerő-megtartással kapcsolatos kihívások, valamint a reputációs és jogi kockázatok. A banki és felügyeleti gyakorlatban ezeket a tényezőket jellemzően fizikai, átmeneti és felelősségi kockázatokként kategorizálják, amelyek együttesen határozzák meg egy vállalat jövőbeli pénzügyi kockázati profilját.
Az ESG ebben az értelemben nem új kockázatokat hoz be, hanem segít a már meglévő, üzletileg is releváns kockázatokat strukturáltan azonosítani és értelmezni. A bankok azért kérdeznek ESG-ről, mert így pontosabban tudják ítélni az ügyfelek jövőbeli kockázati profilját, nem pedig azért, mert „zöld bankokká” szeretnének válni.
Ezt a gyakorlatot tovább erősíti, hogy az európai nagybankok esetében szabályozói és piaci elvárásként megjelent a zöld eszközráta (Green Asset Ratio, GAR). Az Európai Bankhatóság (EBA) által definiált Green Asset Ratio (GAR), amelynek célja, hogy átláthatóvá tegye, a bankok mérlegében és hitelportfóliójában mekkora arányt képviselnek a környezeti szempontból fenntartható, az EU Taxonómia kritériumainak megfelelő finanszírozások. Ennek a mutatónak a számításához a bankoknak elengedhetetlenül szükségük van arra, hogy ügyfeleik gazdasági tevékenységeit ESG- és taxonómia-szempontból is felmérjék.
Ezért az ESG adatgyűjtés nem öncélú, hanem a banki portfólió-szintű kockázatkezelés és jelentéstétel előfeltétele. Az ügyfelek ESG átvilágítása közvetlenül kapcsolódik ahhoz, hogy a bankok megfeleljenek saját prudenciális és transzparencia-kötelezettségeiknek, valamint a felügyeleti elvárásoknak (pl. Európai Központi Bank, EBA).
Emellett a bankok maguk is erősebb szabályozói és felügyeleti nyomás alatt állnak az ESG kockázatok kezelése és jelentése terén. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bankoknak számszerűsíthető, konkrét adatokat kell gyűjteniük saját ESG kockázataikról, különös tekintettel a klíma-, társadalmi és irányítási kockázatokra. Globálisan és Európában is elvárás lett, hogy a bankok beszámoljanak saját portfóliójuk ESG kitettségéről, amihez ügyféloldali adatokra van szükség. Ezért az ESG kérdések jelentős része valójában „lefelé továbbított” szabályozói elvárás, amely a bankok jelentési és kockázatkezelési kötelezettségeit támogatja.
A GAR és más ESG jelentési követelmények teljesítéséhez a bankoknak információkra van szükségük arról, hogy a vállalat mely tevékenységei esnek a taxonómia hatálya alá, mekkora az ESG kitettségük, és milyen átmeneti terveik vannak. Bár a GAR-mutatók módszertani korlátai miatt az arányok nem mindig tükröznek drámai „zöld” javulást, a banki gyakorlatban a nagy intézmények — például az ING vagy a Société Générale — önként vállalták, hogy portfóliójukat fenntarthatóbb irányba alakítják, csökkentve a szén-dioxid-intenzív kitettségeket.
Összességében tehát az ESG adatok bekérése nem PR- vagy „zöldítés” kérdés, hanem a szabályozói, felügyeleti és piaci elvárásokból fakadó, stratégiailag jelentős folyamat, amely meghatározza, hogyan értékelik a bankok az ügyfelek kockázatait és finanszírozási potenciálját.
Milyen ESG adatokat kérnek ténylegesen az ügyfelektől?
A bankok nem egységes ESG pontszámot vagy „tökéletes fenntarthatóságot” várnak el az ügyfelektől. A gyakorlatban konkrét, értelmezhető adatokat és narratívát kérnek, amelyek segítik a kockázatok megértését.
A környezeti (E) oldalon jellemzően az alábbi adatok kerülnek elő:
- az üvegházhatású gázok kibocsátása (elsősorban Scope 1 és Scope 2, esetenként Scope 3),
- energiafelhasználás és energiahatékonyság,
- megújuló energia aránya,
- vízhasználat, hulladékkezelés,
- van-e bármilyen kibocsátás-csökkentési vagy átmeneti terv.
A társadalmi (S) dimenzióban a bankok főként operatív és reputációs kockázatokat vizsgálnak, például:
- munkavállalói létszám, fluktuáció, munkahelyi balesetek,
- munkavédelmi és egészségügyi gyakorlatok,
- beszállítói láncban meglévő társadalmi vagy emberi jogi kockázatok,
- volt-e jelentős munkaügyi vagy közösségi konfliktus.
Az irányítási (G) területen pedig a vezetés minőségére és kontrollokra fókuszálnak:
- döntéshozatali struktúra, tulajdonosi háttér,
- etikai és korrupcióellenes szabályzatok megléte,
- compliance és jogi megfelelés,
- belső kontrollok és kockázatkezelési folyamatok.
A bankok nem feltétlenül teljes, auditált ESG jelentéseket kérnek, hanem sokszor kérdőíves formában, arányosan a cég méretéhez és iparágához igazítva gyűjtik be az adatokat.
Hogyan jelenik meg mindez a bank–ügyfél kapcsolatban?
Az ESG nem „kapuőrként” működik, vagyis nem arról van szó, hogy ESG adatok ne kaphatna finanszírozást egy vállalat. Sokkal inkább felkészültségi szűrőként jelenik meg. Azt méri, mennyire átlátható és strukturált egy cég ESG adata, és mennyire képes együttműködni a bankkal a kockázatok és fenntarthatósági célok kezelése terén.
Azok az ügyfelek, akik:
- tudják, hol tartanak ESG szempontból,
- képesek adatokat szolgáltatni,
- és van legalább egy alap átmeneti vagy fejlesztési elképzelésük,
jellemzően gyorsabb döntéshozatalra, kevesebb körös egyeztetésre és jobb tárgyalási pozícióra számíthatnak.
Egyes finanszírozási termékeknél (pl. sustainability-linked hitelek, zöld kötvények) az ESG teljesítmény már konkrét pénzügyi feltételekhez is kapcsolódhat, például kamatkedvezmény vagy feltételrendszer formájában.
Fontos szabályozói kontextus, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2025–2028 között fokozatosan kötelezővé teszi az ESG felmérést a vállalati hitelkihelyezéseknél a tranzakciós összeg alapján:
- 500 millió forint feletti új vállalati hitelek esetén 2025. július 1-től,
- 350 millió forint feletti új vállalati hitelek esetén 2026. július 1-től,
- 200 millió forint feletti új vállalati hitelek esetén 2027. július 1-től,
- 100 millió forint feletti új vállalati hitelek esetén 2028. július 1-től
várja el az MNB a pénzügyi szervezetektől a strukturált ESG adatok gyűjtését és értékelését.[1]
Mit mond ez az ESG jövőjéről?
A banki gyakorlat alapján az ESG nem átmeneti trend, hanem egyre inkább beépül a pénzügyi döntéshozatalba. Ugyanakkor erősen látszik, hogy:
- földrajzilag és politikailag eltérő módon fejlődik (pl. EU vs. USA),
- a hangsúly egyre inkább az adatminőségen, relevancián és kockázati értelmezésen van,
- a túlzott, adminisztratív ESG megközelítések helyett a bankok is a „lényeges” információkat keresik.
Összességében az ESG a bankok szemében nem cél, hanem eszköz: egy mód arra, hogy jobban értsék az ügyfelek üzleti modelljének ellenállóképességét. Az ügyfelek számára pedig akkor válik valódi értékké, ha nem kötelező megfelelésként, hanem üzleti felkészültségként és tárgyalási eszközként kezelik.
Miért érdemes most felkészülni?
A banki ESG elvárások jelenleg sok cég számára még töredezettnek és nehezen értelmezhetőnek tűnnek. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy nem az ESG tökéletességét, hanem a felkészültséget, átláthatóságot és gondolkodásmódot értékelik leginkább a finanszírozók.
Azok a vállalatok, amelyek:
- rendelkeznek strukturált ESG alapadatokkal,
- képesek bemutatni működésük fő környezeti és társadalmi kockázatait,
- és van elképzelésük a jövőbeli irányokról,
lényegesen jobb pozícióból tárgyalnak a bankokkal, gyorsabban és kevesebb magyarázattal jutnak finanszírozási döntéshez.
A VSME (Voluntary Sustainability Reporting Standard for SMEs) jelentés jó példa arra, hogyan lehet az ESG-t arányosan és üzletileg értelmezhető módon kezelni. Nem túlterhelő, nem „nagyvállalati logikára” épül, mégis lefedi azokat az alap ESG területeket, amelyekre a bankok jellemzően rákérdeznek.
Egy jól elkészített VSME jelentés:
- segít rendszerezni a vállalat ESG adatait,
- világos képet ad a működés kockázatairól és erősségeiről,
- és gyakorlatilag előre lefordítja a cég működését a banki ESG nyelvre.
Így a vállalat nem ad hoc módon reagál egy-egy banki kérdőívre, hanem kész válaszokkal és narratívával rendelkezik.
A felkészülés előnye nem csak a banki tárgyalásoknál jelentkezik:
- segíti a belső döntéshozatalt,
- javítja az átláthatóságot,
- és csökkenti a jövőbeli megfelelési és finanszírozási kockázatokat.
A VSME-ről bővebben korábbi cikkeinkben olvashat:
Hogyan tud ebben szakértői támogatást nyújtani a Stradamus?
A Stradamus megközelítése abból indul ki, hogy az ESG nem cél, hanem eszköz. A cél az, hogy a vállalat:
- a saját méretéhez és működéséhez illeszkedő módon,
- üzletileg értelmezhető formában,
- valódi banki és piaci elvárásokra felkészülve
építse fel ESG alapjait.
Legyen szó VSME jelentés készítéséről, ESG alapfelmérésről vagy banki ESG kérdésekre való felkészülésről, a fókusz mindig azon van, hogy az ESG támogassa a vállalat pénzügyi és stratégiai céljait, ne pedig plusz adminisztratív teherként jelenjen meg.
Szerző: László Vanda, vezető ESG tanácsadó
[1] https://www.mnb.hu/letoltes/7-2025-esg-kerdoiv-ajanlas.pdf
*A borítókép mesterséges intelligencia felhasználásával készült.